A hirtelen haragú hősszerelmes: Boncsér Gergely a Dóm téri Carmenben

Újabb, Szegeden is tárt karokkal várt operaénekes kilétére derül fény, aki a Kossuth-díjas Juronics Tamás rendezte, nagyszabású Carmen egyik főszerepében örvendezteti meg 2026-ban a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét. A szép cigánylánnyal szerelembe eső tizedes, Don José szerepében Boncsér Gergely lép színre hazánk legnagyobb színpadán. A Simándy József-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett tenorművész Miskolcon született, pályája az ottani Nemzeti Színház énekkari tagjaként indult. Az Egressy Béni Zeneiskola magánének szakának elvégzése után a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, a 2010-es évek folyamán a Budapesti Operettszínház bonvivánja volt. Már önálló karrierje kezdetétől fogva visszatérő vendég a napfény városában: a Szegedi Nemzeti Színházban énekelte első főszerepét, a Bohémélet Rodolfóját 2010-ben, majd a következő években az Anyegin, a Simon Boccanegra és a Macbeth főbb szólamaiban is láthatták a Tisza-parti nézők. A Dóm tér deszkáin éppen a Carmenben énekelte egyik legkorábbi szerepét: 2010-11 nyarán még Remendado csempészként jelent meg az operában. A Szabadtérin ezt követően feltűnt A víg özvegy és A csárdáskirálynő operettekben, tavaly pedig itt is nagy sikerrel alakította A cigánybáró címszerepét.

Csibészes sárm, magabiztos kiállás és érzékeny karakterformáló hajlam jellemzi a népszerű tenoristát, akinek szegedi repertoárja, akárcsak más teátrumokban elénekelt szerepei is sokszínűségét mutatják. A művész opera-és operettközegben is éppolyan otthonosan mozog, klasszikus hősszerelmesek mellett kalandorokat, gaz csábítókat, tépelődő, árnyalt figurákat is meggyőzően kelt életre. A Magyar Állami Operaház magánénekeseként az évad folyamán látható még Hercegként a Rigolettóban, Alfredóként a Traviatában, mint Pinkerton a Pillangókisasszonyban, Rinuccióként a Gianni Schicchiben; a Csokonai Nemzeti Színházban pedig januárban debütált Kacsóh Pongrác János vitézének címszerepében.

Bizet a Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező operájába októberben állt be a művész, nagy sikerrel megformálva a tizedes alakját. Juronics Tamás rendezése korunk Mexikójába helyezte a Carmen történetét, ahol ma is elevenen él a bikaviadal-kultúra, a fennálló társadalmi ellentétek és a fokozott katonai jelenlét az opera szöveghű mégis mai helyszínévé teszi az ismerős mégis távoli közeget. A Jászai Mari-díjas Erkel László Kentaur jelmez- és díszlettervező munkája nyomán megelevenedő világban Don José és katonatársai bakancsban, golyóálló mellényben, modern rendőrségi egyenruhában lépnek színre, és igyekeznek rendet teremteni a szabados életű dohánygyári munkásnők, a fel-felbukkanó csempészek között. Ám a szereplők sorsa és az őket mozgató szenvedélyek működése örök. Josét és Carment vonzalom és taszítás kettős játéka teszi egymás ellenfelévé. A Boncsér Gergely-megformálta tiszt állhatatos, becsületes, erkölcsi értékrendje szöges ellentétben áll azzal, amit az opera középpontjában álló, Mester Viktória életre keltette nő képvisel, ám jobb meggyőződése ellenére sem tud ellenállni neki. Drámai vétsége tulajdonképpen a Carmen bűvkörébe kerülve fellángoló érzelmei hevességében rejlik, abban a birtoklási vágyban, amely végül mindent feláldoz a végzetes szenvedély oltárán.

A széles ívet leíró karakterút természetesen ikonikus dallamok, valódi operaslágerek mentén rajzolódik ki: Boncsér Gergely elegáns énekesi teljesítménnyel, lendületes, mégis árnyalt alakítással hozza el a világhírű figurát a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadára.