Háry János: pazar mesevilág a Dóm téren

Megállíthatatlanul közelít a nyár és vele együtt a Szegedi Szabadtéri. A napokban több esemény is bizonyítja ezt: elkezdték építeni a Dóm téri nézőteret, meghirdették a Mamma Mia! olvasópróbáját, és elfogadták a Háry János alkotói koncepcióját is. A Kodály-opera rendezője, Béres Attila, díszlettervezője Cziegler Balázs és jelmeztervezője, Tihanyi Ildi izgalmas, kiforrott tervekkel érkezett Szegedre.

„Ez a mű mélyen rólunk szól, mégis nagyon nehezen eljátszható – mondja a rendező, aki nem ismeretlen a Dóm téri nézők előtt, hiszen volt már sikeres operett- és musical-bemutatója is a Szabadtérin. – A koncepció kialakításakor rögtön eldöntöttük, hogy a hazugság, a Münchausen-szindróma nem lehet Háry sajátja. Nem az a lényeg, hogy Háry azt hazudja például, hogy megküzd Napóleonnal vagy megmenti a császár lányát. A rendkívül kínkeserves magyar történelmet próbálja feledhetővé tenni azzal, hogy felnagyítja azt. A kisember attól tud tovább élni, akkor van értelme a létezésének, ha úgy érzi, valami nagy történetnek lesz a részese.”

A rendező úgy véli, ma, az elmagányosodás korában egyre fontosabb az emberek életében a történetek. Mindenhol meséket akarunk befogadni, még a facebook üzenőfalunkon is azt olvasgatjuk, másokkal milyen izgalmak esnek meg.

A mese világa végigvonul majd az egész előadáson is. Az elején egy szürke, magányos, egynemű világba csöppenünk, ebbe a világba tör be hirtelen a mese. Szó szerint, hiszen széttörnek a falak és berobban a színre a téli és a nyári táj, aranyló búzamező, Szinyei Merse életre kelt Majálisa. Gyönyörű huszárok kezdenek táncba, élő matrjoska babákból fagynak ki rosszarcú jégemberek, légballon érkezik és a bécsi órajáték is megelevenedik a színpadon. A háború is egy makett asztalon játszott csatának tűnik csak. A pazar látványvilágú előadást, melyben igen fontos szerepet kap a darab abszurdba hajló humora is, augusztus 1-jén és 2-án láthatják a Dóm téri nézők.