Béres Attila - A rendező; A díszlet; A jelmez
Béres Attila: „Ez a mű mélyen rólunk, magyarokról szól. A zene nagyon mélyen magyar, nagyon zsigeri. A koncepció kialakításakor rögtön eldöntöttük, hogy a hazugság nem lehet Háry sajátja. Nem az a lényeg, hogy Háry azt hazudja például, hogy megküzd Napóleonnal vagy megmenti a császár lányát. A történetek átélhetővé tétele Háry sajátja. A rendkívül kínkeserves magyar történelmet próbálja átélhetővé tenni azzal, hogy felnagyítja azt. A kisember attól tud tovább élni, akkor van értelme a létezésének, ha úgy érzi, valami nagy történetnek lesz a részese.
A mi előadásunk nem a hazugságokról szól, hanem a túlzásokról. A mesés jelleget maximálisan szerettük volna kihangsúlyozni, sőt felnagyítani. Én nagyon szeretem ezt a mesét: a szürreális világát egy rajzfilmszerű elemeléssel tesszük egyértelművé. Ezért kell például a nyitóképnek nagyon kontrasztosnak lennie az előadás többi jelenetével. Az elején egy szürke, magányos, egynemű világba csöppenünk, ebbe a világba tör be hirtelen a mese. Az eredeti történet a nagyabonyi kocsmában kezdődik: a kocsma az egyik olyan közösségi tér, ahol az emberek beszélgetnek egymással, ahol segítenek egymásnak túlélni az életet. Mi úgy gondoltuk, ma már mások ezek a közösségi terek, így egy speciális térbe helyeztük a szereplőket. Négy ember találkozik, ultiznak, ők a mai kisemberek – nem tudjuk kicsodák, de érezzük, hogy valamiféle csoda kötődik hozzájuk. A kártya-motívum végigkíséri az előadást: Cziegler Balázs díszlettervező kollégámmal sikerült egy meghatározó, emlékezetes látványt megalkotni. Vannak a darabban olyan elemek, amelyek miatt könnyen lehetne aktualizálni, utalgatni a mára, de Kodály műve ennél sokkal mélyebb és sokkal gazdagabb.”A díszlet:
Cziegler Balázs díszlettervező különleges látványvilággal debütál a Dóm téri színpadon. Számos meghatározó díszlet készült már a Szabadtéri-előadásokhoz, így például tavaly a Leányvásár operett-produkció játszódott egy hatalmas hajótesten, vagy évek múltán is azonnal beugrik a nézőknek a Marica grófnő, ha az óriási piros lakkcipő kerül említésre. A tervező és Béres Attila felismerte, hogy egy nagyméretű jellel, csak arra az előadásra jellemző, szimbolikus látványelemmel tehetik felejthetetlenné a 2014-es Háry Jánost. A Kodály-mű látványvilágát éppen ezért egy hatalmas kártyavár határozza meg, mely tetszés szerint tud utalni sok mindenre – akár egy csata során használatos terepasztalra is. A magyar kártya lapjait idéző monstrumok mindegyike 2,5x2,5 méteres, a kártyavár így lesz 12 méter magas és 16 méter széles. Az alkotók a pakli ismert motívumait is beépítik a rendezésbe.
A jelmez:
Tihanyi Ildi tavaly a Leányvásár papírjelmezeivel, kreatív iróniájával és játékos ötletességével lopta be magát a Dóm téri nézők szívébe. Idén a Háry János jelmezeinek elkészítésére kérte őt fel a Játékok. Mivel a rendező egyik fő szándéka az volt, hogy túlzásokkal, rajzfilmszerűséggel hangsúlyozza Háry János mesés történetét, a jelmezeket is ebben a szellemben tervezte meg a fiatal alkotó. A huszárok bajsza óriási lesz, Napóleon emblematikus kalapja és az alóla kikandikáló haj mérete szintén túlzásokba esik. Az orosz határőrök fagyott matrjoska babaként pördülnek a színre, Háry János szuperhősként, egészen konkrétan Supermanre hangolt huszárjelmezben repül át a színpadon. Az előadás egyik legszebb jelenetében Örzse lírai különlegességgel szabadul meg egyik meghatározó öltözetétől. Tihanyi Ildi fantáziája egyedülálló, nem hagyta hidegen ez Gérard Depardieu-t sem, aki nem győzte dicsérni a terveket. Nagyon tetszett neki a Superman-jelmez, illetve Napóleon karikatúrája is. Megosztom
2014. július 28.
.png)
