Jegyvásárlás

Kötet beharangozó

Tér, művészet, szellemiség.” A konferencia összegzése

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1959-es újraindulásának 55. évfordulója és a Színházi Világnap együtt kínálták az alkalmat, hogy egy tudományos konferencia keretei között, kiváló előadókkal, a szakmai és civil érdeklődők, továbbá a média nyilvánosságában tekinthessük át az intézmény múltját, jelenét, és a jövő lehetőségeit. Már az induláskor is példaértékű volt, ahogyan a város, az egyetem és az egyház a közös cél érdekében mindvégig egyeztetett, és mindegyikük minden tőle telhetőt meg is tett a megvalósulásért: ma is erre van szükség. Ezt hangsúlyozta köszöntőjében Harangozó Gyula, a Játékok művészeti vezetője, és ezt demonstrálták a megnyitóra felkért méltóságok is: Dr. Botka László, Szeged polgármestere, Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, és Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.

A konferencia számvetésének aktualitását a Dóm rekonstrukciója adta, ami a Játékok életében most egy teljesen új helyzetet teremt. Erre a kihívásra csak egy jelentős, mondhatni korszakos változtatással lehetett adekvát választ adni: a színház a most induló szezonban180 fokkal megfordul, háttal áll fel a Dómnak, az előadások pedig egy, a legkorszerűbb technikával felszerelt, új, mobil-színpadon zajlanak.

A konferencia előadásainak egy része ezzel a kérdéskörrel is foglalkozott: például Sándor János – amellett, hogy némileg mítoszt is rombolt: tisztázta, hogy a Játékok elindításában Hont és Hevesi szerepénél meghatározóbb volt Klebelsbergé és Shvoy Kálmán altábornagy, a szegedi helyőrségparancsnoké –, levéltári kutatásai alapján elmondta, hogy a színház mai megfordulása nem új ötlet. Kertész K. Róbert államtitkár már 1931-ben a színpad és a nézőtér variálható felállításának gyakorlata mellett érvelt, mert így – mint mondta – a Dómnak háttal lehetőség nyílna világi tárgyú darabok bemutatására a Reinhardt-i elgondolás szerint. Ennek megfelelően az első szezont nyitó Magyar passió előadásáról kétféle plakát is készült, kétféleképpen ábrázolva a Dóm téri színházat.

Hegedűs D. Géza (DLA) saját művészi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Volt alkalma olyan produkciókban fellépni, amelyek mondandóját kifejezetten erősítette a színpad hátterében magasodó Dóm, de olyanokban is, amelyeknek egyáltalán nem használt a látvány. Kétségtelen, a Szabadtéri Játékok elsősorban zenés színházi produkciókra alapuló programjai nagy kihívást jelentettek az alkotóknak: mindeddig alkalmazkodniuk kellett a színpadi adottságokhoz, amelynek karakteres eleme a hátteret adó Fogadalmi templom. Így kimondatlanul – de azért mindig tetten érhetően – megjelent az a tervezői törekvés, ami eltakarni szándékozott a templom főbejáratát és a tornyokat, vagy legalábbis a látványt elvonni róluk. A díszletezés specialitásait érintette Szőnyi György Endre professzor úr előadása – ami a hatalom ikonográfiájáról és a 450 éves Shakespeare Dóm téri bemutatóiról szólt –, a látványvilágot leginkább meghatározó alkotók – Varga Mátyás és Csikós Attila – munkásságát pedig Kovács Ágnes mutatta be.

A Dóm rekonstrukcióját a legilletékesebb, a tervező Gunther Zsolt (DLA) építész ismertette, az ő előadásához kapcsolódott a Dóm tér szimbolikájáról és az egykori építők rejtett szándékáról Horváth Gábor (PhD) eredeti, a történeti kánontól mindenképp eltérő előadása.

A dráma mágikus természetéről Máté-Tóth András professzor úr értekezett, a zenés műfajok meghatározó szerepéről a romantikus Verdi kapcsán Pál József professzor úr, a musical felől Marton Árpád. Az operett 2004 óta számítható megjelentetését és tudatos megújítását pedig Gajdó Tamás (PhD) színháztörténész vette észre és elemezte.

A zenés műfajok színre állítása problémáiról Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója – korábban a szimfonikusok igazgatója és karnagya, a Szabadtéri Játékok zenés produkcióinak zenei rendezője – beszélt. Kiderült, hogy az opera nem szabadtéri műfaj, és bár játsszák szabadtéren, de ez a mai minőségi követelmények mellett egyre nehezebb. Minimális elvárás ugyanis az a hangminőség, amit a zenebarát otthon, kiváló digitális eszközeivel hallgat, ennél gyengébbért nyilvánvalóan nem akarja kifizetni a magas jegyárat. Így a szabadtérre vitt operaelőadások mindig a legkorszerűbb hangtechnika alkalmazását követelik meg, ami nem megoldhatatlan feladat, de roppant drága.

A közönségről előbb Mariska Zoltán professzor úr beszélt, aki elmondta, hogy Trianon után a kolozsvári egyetem milyen viszontagságos módon költözött Szegedre, és a tudományos műhely, a professzori kar és a diákság megjelenése hogyan változtatta meg a város szellemiségét. Majd Feleky Gábor professzor úr mutatta be a mai publikumot, igényességük szintjét, elvárásaikat, összetételüket és anyagi erejüket. A Szabadtéri Játékok közönsége három disztribúcióval írható le: a lokalitás, a feminitás és a magas iskolai végzettség fogalmaival. Eszerint háromnegyedük a Dél-Alföldről jön, kétharmaduk hölgy, a páros és a családi látogatások esetében is a hölgyek döntenek, és a közönség kétharmada pedig felsőfokú iskolai végzettségű.

A Szabadtéri Játékok mai működését az igazgató, Herczeg Tamás (PhD) mutatta be. Kiemelte, hogy program tervezése a rendszeresen végzett közönségvizsgálatok tényein alapul, az ebből kialakított stratégia mentén történik. Az európai fesztiválok programjaival és anyagi kondícióival összehasonlítva megállapítható, hogy a Játékok programkínálata megfelel az európai trendeknek, ám a finanszírozása azokétól messze elmarad. Sajnos, a kultúrafogyasztó réteg egész Európában szűkül, Magyarországon még az átlagnál is gyorsabban, ezért a kultúra szakembereinek szembe kell fordulniuk ezzel a káros folyamattal. „A kultúra sokba kerül, de a kulturálatlanság annál sokkal többe” – hangsúlyozta.

A konferencia előadásait tartalmazó kötet a Szabadtéri Játékok kiadásában hamarosan megjelenik.
Megosztom

További előadásaink

A mi mesénk

a Tiszavirág Néptáncegyüttes gálaműsora

06. | 16.
Jegyvásárlás

Jerry Herman – Harvey Fierstein, Jean Poiret színdarabja alapján

Az Őrült Nők Ketrece

musical

06. | 28., 29.
Jegyvásárlás

Bess Wohl

Válaszfalak

vígjáték

07. | 12., 13.
Jegyvásárlás