Bodrogi Gyula

Kossuth-díjas, Érdemes- és Kiváló művész,
A Nemzet Színésze

BODROGI GYULA (Bp., 1934. ápr. 15.- ): színész, rendező, színházigazgató. Pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951 és 1954 között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat meghatározó színészegyénisége volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára.
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1962, 1967, Érdemes művész 1967, Kiváló Művész 1983,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 1995,
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2004,
2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa.

Bodrogi Gyulát temperamentuma, fiús bája, rendkívüli tánctehetsége hosszú időre a zenés vígjátéákok állandó hősévé avatta. Pályájának kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jószemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta Jellemformáló készségét, sokoldalú színészi képességeit inkább a film, illetve más színházak kísérletezőbb kedvű rendezői aknázták ki. Ezekben az alakításaiban már ott rejlettek a későbbi karakterváltás csírái. Megtört, esendő kisemberek, hétköznapi tragédiák is hősei is hitelesen elevenednek meg színészi játéka nyomán.
Emlékezetes alakításai: Napoleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Svejk (Hasek-Kaló: Svejk a hátországban), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).
Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvencévé vált. A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című Máriássy Félix rendezte filmben, s utána szinte évről évre hívták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Gyalog a mennyorszába, a Fapados szerepel, a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, az Aranysárkány, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?, a Hekus lettem, az Üvegtigris, Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is a közönség kedvencévé tudott válni.
Legnépszerűbb szerepei azonban mégis a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s így Süsü, a sárkány jószívű, kicsit mókás főhősének, s az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, valamint a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban pedig ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a különböző showműsoroknak és kabaréknak.

Megosztom