Jegyvásárlás

Dóm tér

A Somogyi utca és az Oskola utca kereszteződésében feltárul előttünk a Fogadalmi templom, a szegedi városkép egyik legjellemzőbb eleme, amely nappal és esti díszkivilágításban magasba törő tornyaival messziről köszönti a vasúton és közúton ide érkező vendéget. A Dóm tér szabályos négyszög alakú, 12 000 négyzetméteres területével éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér, a székesegyház pedig hazánk negyedik legnagyobb temploma: mintegy 5000 ember befogadására alkalmas, hossza kívülről 81 méter, szélessége 51 méter, tornyai 91 méteresek és kupolája 54 méter magas. Építésére 1880. november 28-án, Szeged újjászületése alkalmából tettek fogadalmat a szegedi városatyák.

 

 

Schulek Frigyes, a Halászbástya és a szegedi "kakasos templom" építője fehér terméskőből emelt, háromhajós neoromán templomot tervezett, hangsúlyos kupolával és viszonylag alacsony tornyokkal. Schulek késobb hajlott korára és egészségi állapotára hivatkozva lemondott, ezért a részlettervek elkészítését és az építkezés mővezetését Foerk Ernő (1868-1934) felsőépítő ipariskolai tanárra bízták. Az ünnepélyes alapkőletételre 1914. június 21-én került sor. Az ekkor kirobbant elso világháború, majd a forradalmak és az infláció a templom építését hosszú idore félbeszakították. Az építkezés 1923-ban folytatódott, a székesegyházat végül ötnapos ünnepségsorozat részeként, 1930. október 24-én szentelték fel.

A neoromán stílusjegyeket mutató késő eklektikus templom a felső-olaszországi templomokra emlékezteti a szemlélőt. Építésze szemmel láthatóan a homlokzat kialakítására fordította a legnagyobb figyelmet, amit a szobrászati díszítést nehezen turő külső architektúra és a különböző építőanyagok váltogatása is indokolt.

 

A monumentális templombelsőt az imponáló térhatás és a színpompás belső díszítés jellemzi, ez utóbbi amúgy Foerk Ernő kedvelt működési területe volt. A szobrászati munkák legtöbbjét, így a kórust tartó pilléreken látható négy evangélista egészalakos ábrázolását Tóth István, a szentek képmásait Márton Ferenc, a kissé zsúfolt ornamentális elemeket Beszédes Ottó és Beszédes László iparművészek készítették el. A kupolatartó hevederívek homlokfalát Muhits Sándor festőművész figurális alkotásai díszítik.

A szentély nagy mozaikképe a Szentháromságot jeleníti meg (Márton Ferenc), alatta a főoltár falképe a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal (Reischl Károly). Az alakot részben eltakarja az 1932-ben emelt márványmennyezet, e felett látható a Mária megkoronázását ábrázoló mozaikkép, a szegedi papucsban és alföldi szűrben megjelenített "Szűrös Madonna" (Márton Ferenc).

 

 

A szentély falán félkörívben húzódó ötrészes dombormusorozat és hat szobor (Tóth István) az árvízi fogadalomnak állít emléket. A főoltár és a baldachin nemes márványból készült, a szentségházának ajtaját igazgyöngyök és rózsakorallok díszítik. Mellette a Szent Gellért domborművével díszített püspöki szék látható, az új szembemiséző oltárban a muranói bencés kolostorból származó Szent Gellért-ereklyéket (a mártír szárkapocs- és combcsontját)őrzik.

A mellékhajókban kialakított oltárok közül a kereszthajó nyugati oldalán a Szent Gellért-oltárt Foerk Ernoő tervei alapján Krasznai Lajos készítette el. Középső fülkéjében Gellért püspök szobra áll, a szélső fülkéket Szent István és Gizella ábrázolása díszíti. Ettől balra a Dóm egyik legbecsesebb művészi alkotása, Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra (1891) ragadja meg a szemlélőt. A művet az 1900. évi párizsi nemzetközi kiállításon is bemutatták, s bár alkotója a fölépítendő Fogadalmi templomnak ajándékozta, csak 1979-ben, a nagyárvíz száz éves évfordulóján került a múzeumból mai helyére. A templom hátsó terét a kórus és az orgona zárja le. A monumentális hangszer kivételes zenei hatásokra képes: ezt célozzák meg azok az orgonahangversenyek, amelyeket a harmincas évektől kezdve nagy sikerrel rendeznek a Szegedi Szabadtéri Játékok idején.

 

 

A Fogadalmi templom építésekor már megérlelődött a dóm egységes körülépítésének koncepciója, amit a Kolozsvárról Szegedre költözött egyetem épületeinek és a Temesvárról ide települt csanádi püspök palotájának összekapcsolása funkcionálisan is indokolttá tett. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által 1927 májusában kiírt pályázatot Rerrich Béla (1881-1932) nyerte meg, s a tér körülépítése 1928-ban kezdodött el Stampay János építésvezető irányításával. Rerrich kitunő tehetséggel oldotta meg feladatát: az egyenes homlokzatú épületszárnyakat bástyaszeru részekkel zárta le, a dómmal szemközti épület homlokzatát pedig megemelte, hogy a templom tömeghatását ellensúlyozza. A tér középso részét két lépcsővel lemélyítette, kiemelve ezzel a körbefutó épületek súlyát. Az egyforma elemek sokszori ismétlodésével enyhítette a dóm nyugtalan architektúráját, ugyanakkor ügyelt arra, hogy a 300 méteres árkádsor oszlopai változatos képet mutassanak.

A különböző épületek szerepére jelképes díszítőelemek utalnak: a nyugati oldalon a két zászlótartó barát (Ohmann Béla) a Hittudományi Főiskola (Dóm tér 6.) és a Püspöki palota helyét jelöli.

 

 

A körbefutó árkádsor alatt a Nemzeti Emlékcsarnok szobrai és domborművei a magyar történelem, tudomány, művészet és irodalom kiemelkedő alakjainak állítanak emléket. A gyujtemény alapjául Stróbl Alajos (1856-1926) tizenkét szoborból álló gyűjteménye szolgált, amelyet Klebelsberg Kunó 1929-ben vásárolt meg a művész hagyatékából. A Nemzeti Emlékcsarnokká nyilvánított boltíves folyosókat 1930. október 25-én, egy nappal a Dóm felszentelése után avatta fel Horthy Miklós kormányzó. A gyűjtemény azóta számos művel gyarapodott, s nemcsak a magyar művelődéstörténet, hanem a helyi történelem számos jeles alakját örökíti meg.

A Dóm tér szépsége és akusztikai adottságai révén szinte kínálkozik szabadtéri rendezvények megtartására. A szegedi szabadtéri színielőadások megrendezését előbb Hont Ferenc (1907-1979) szorgalmazta, majd Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1929-tol az előadások megvalósítását hathatósan támogatta. Az 1931-ben és 1933-1939-ben megrendezett előadások a két háború közötti magyar színjátszás jelentős eseményei közé tartoztak. A város szélesebb repertoárral 1959-ben újította fel a szabadtéri játékokat, s az ország legnagyobb tömegszínháza a következő négy évtizedben minden színpadi műfajban kiemelkedő produkciókkal lépett elő.

 

 

Átellenben a Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Levéltár (Dóm tér 1-4.) épülete klinkertéglás borításával, sötét üveghomlokzatával modern stílusa ellenére is jól illeszkedik a tér hangulatához. A könyvtár alapítója Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok volt, aki 1880-ban - az újjáépülő város szellemi felemelkedését szolgálva - 43 701 kötetes könyvtárát Szegednek ajándékozta.

A tér északkeleti sarkát a barokk stílusú görögkeleti szerb templom (Somogyi utca 3.) zárja le. Mint a város egyik legjelentősebb műemléke arra a fontos szerepre utal, amelyet a szerbek erős vagyoni helyzetük folytán Szeged, különösen Felsováros életében betöltöttek. A Szent Miklósnak szentelt templom 1773-1778-ban Jován Dobits tervei alapján épült, 1882-ben nagy költséggel teljesen restaurálták, 1958-ban műemlékké nyilvánították. Ikonosztáza európai hírű: kialakításában valószínűleg nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfaragó szobrászok is közreműködtek.

Megosztom

2005. július 18.


Világhírű francia zenekar lép fel az Újszegedi Szabadtéri Színpadon!

Idén sem marad világsztár fellépő nélkül az Újszegedi Szabadtéri Színpad. A Szegedi Szabadtéri Játékok koncertsorozatát a francia Nouvelle Vague együttes nyitja meg június 19-én.

2024. február 22.

Részletek

Rocker királyfi a sors kezében – az István, a király címszerepében Koltai-Nagy Balázs

Augusztusban visszatér a Szegedi Szabadtéri Játékokra az István, a király! A Zikkurat Produkció előadásának emblematikus címszerepét a Junior Prima-díjas Koltai-Nagy Balázs alakítja. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze prózai és zenés előadásokban is magabiztosan alakít, könnyedén életre kelt hősszerelmest, gonosztevőt, komplex figurát egyaránt. Az elmúlt években ráadásul egyre gyakrabban fordul meg a Dóm tér deszkáin. A nyárra készülődve arról kérdeztük, milyen emlékeket őriz a Szegedi Szabadtériről.

2024. február 16.

Részletek

Horror, realizmus és varázslat – páratlanul látványos Rebecca készül a Dóm téren

Horesnyi Balázs díszletével és Madarász „Madár” János visual tervével születik meg Michael Kunze és Sylvester Lévay Rebeccája a Dóm téren. A musical első szabadtéri színrevitele izgalmas megoldásokkal, különleges vizuális élménnyel kápráztatja el a nézőket a Szegedi Szabadtéri Játékokon.

2024. február 05.

Részletek
További hírek

További előadásaink

Péter Bence Live

koncert

06. | 28.
Jegyvásárlás

Geszti - Monori - Tasnádi

Ezeregy éjszaka

world musical

07. | 05., 06., 07., 12., 13., 14.
Jegyvásárlás

Kunze - Lévay

Rebecca

musical

07. | 26., 27., 28.
08. | 02., 03.
Jegyvásárlás